Az 1990-ben megjelent
Ragadozó 2 (Predator 2) végén lévő jelenetben megjelenő Alien koponya visszavonhatatlanul összeforrasztotta a két lény nevét. A szóbanforgó jelenetet számtalan képregény és könyv követte, így természetesen a játékok sem maradhattak ki a sorból. Volt két konzolos megjelenésük a két fenevad harcának, de ezek annyira feledésbe merültek (és nem is ismerem őket igazán) hogy nem térnék ki rájuk. Az első emlékezetes program 1999-ben látott napvilágot, ami
Ragadozó 2 (Predator 2) végén lévő jelenetben megjelenő Alien koponya visszavonhatatlanul összeforrasztotta a két lény nevét. A szóbanforgó jelenetet számtalan képregény és könyv követte, így természetesen a játékok sem maradhattak ki a sorból. Volt két konzolos megjelenésük a két fenevad harcának, de ezek annyira feledésbe merültek (és nem is ismerem őket igazán) hogy nem térnék ki rájuk. Az első emlékezetes program 1999-ben látott napvilágot, ami"meglepő" módon az Aliens Versus Predator nevet kapta.
A játékban három karakter közül választhatunk. Egy tengerészgyalogos, egy ragadozó vagy egy idegen bőrébe bújhatunk bele. Mindhárom kasztnak egyedi fegyverei és képességei vannak, mint például a
Predator csuklópengéje, hőlátása, a Tengerészgyalogos klasszikus M41A gépfegyvere és mozgásérzékelője vagy az Alien falmászása.Hosszát tekintve két 6 (ember, predator) és egy 5 (alien) pályás kampány érhető el. A kiegészítővel plusz pályákat kaphatunk. Ezek mennyisége attól függ hogy milyen nehézségi fokozaton vittük végig az alap küldetéseket.
Ami a játékot igazán élvezhetővé
teszi az a nagybetűs HANGULAT. Mindegyik fajnak megvan a maga kiváló atmoszférája.
teszi az a nagybetűs HANGULAT. Mindegyik fajnak megvan a maga kiváló atmoszférája.A Tengerészgyalogossal őszintén bevallom még mai napig nehezen viszek végig egy-két pályát mert össze f*som magam, ha messze meghallok egy Alien vonyítást vagy egy arctámadó mászását ahogy a földet kaparja. Az AvP-ben emberként, játék közben olyan szinten védtelennek érzem magam, hogy másodpercenként 10szer tudatosul bennem, itt bizony én vagyok a tápláléklánc legalján. Jó öreg Predatorunknál viszont felemás a helyzet. A játék elején még vígan öldöklöm a tengerészgyalogosokat, szívatom őket a láthatatlansággal, leszedem a fejüket trófea gyanánt, aztán a harmadik pályán kikapcsolom a biztonsági rendereket, szabadjára engedem az Alieneket és ekkor rám tör a para. Lehet velem van a baj és beszari vagyok, de még a galaxis legkegyetlenebb vadászával is félpercenként nézek a hátam mögé egy-egy folyosón. Az Alien kampány a legnyugisabb a három közül. A játékidő nagyrészét labirintusszerű pályák teszik ki és főként embereken kell átkaszabolni magunkat. Predatorral csak az utolsó pályán futunk össze.
Negatívumként elsőnek a történetet emelném ki. A 3 szál három egymástól teljesen független sztorit vonultat fel. Az Alien története konkrétan egy road movienak is elmehetne, ami egy ősi templomból indulva megfordul a galaxis egyéb részein egészen a Földig. A tengerészgyalogos sztorija az LV-426-on (ahol az első két film játszódik) kezdődik, az innen való kijutással és az űrbéli kalandjainkkal folytatódik, majd az Alien Királynő légzsilipen keresztül való kidobásával végződik, a Bolygó Neve: Halál után szabadon.
A Predator pályákon egy emberi bázisra kell beszivárogni, ott meg kell ölni egy Predalient, majd ezután meglátogatjuk Fiorina "Fury" 161-et (az Alien 3 helyszínét), ahol végül szembe találjuk magunkat az Alien Királynővel. A narratívákhoz a játék vagy kiírja a képernyőn mi történik vagy mindenféle LCD képernyőn megjelenő balekot használ. Egy katonát, aki épp parancsot ad, egy katonát, aki épp riadót fúj, egy tudóst, aki utasít minket vagy Alien esetében ők figyelmeztetik ránk a leendő áldozatainkat. Nem jobb a története, mint az Alien Trilogy-é, ráadásul '99-ben már volt ennél sokkal jobb játék, ahol a történet is izgalmasabb volt.
A második fekete pontot a bónusz pályák miatt kapja meg a játék, ugyanis lényegében a ,,bónusz" pálya csak egy újrahasznosított pálya, hiszen a másik két faj útján játszhatunk. Nyilván király új fegyverekkel és jetpackkel randalírozni tengerészgyalogosként az alien, vagy predator pályán, de lehettek volna kicsit kreatívabbak a készítők.
Az utolsó fájó pont, amit megemlítenék, az a mentések korlátozottsága. Van akinek biztos bejön, de én személy szerint rühellem, ha megszabja egy játék hogy mennyit menthetek. Erre rátesz egy lapáttal hogy nehezebb fokozaton ez a szám csökken. Míg a legkönnyebb fokozaton hatszor lehet menteni, úgy a legnehezebb fokozaton már csak háromszor. Oké, értem hogy ez is egy eszköz a nehézségi szint növelésére, de én ezt inkább szívatásnak éltem meg.
Összességében, a '99es Aliens Versus Predator egy jól sikerült játék, megkérdőjelezhetetlenül fantasztikus hangulattal. Az univerzum kedvelőinek bátran ajánlom, de azoknak is akik szeretik az évezred eleji f*satós FPSeket.
A játék persze hatalmas siker lett, így nem maradhatott el a folytatás sem. Két év múlva újra szemlélői lehettünk a Xenomorfok és a Vadászok harcának.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.