A következő AVP játék 2001-ben jelent meg és azt kell hogy mondjam méltó folytatása lett az előző résznek. Személy szerint a három AvP játék közül nekem ez a kedvencem. Ez leginkább egy számomra fontos elem miatt van mégpedig a történet és annak hangulata. 51 évvel járunk az Alien 3 után. A Weyland Yutani (a gonosz cég aki kísérletezgetni szeret az alienekkel ami aztán rendszerint katasztrófába torkollik) a filmből ismert LV-426-on lévő elhagyatott űrhajóban (az első filmben itt találják meg az Alien tojásokat) a vállalat tudósai olyan adatokat találnak, ami egy másik bolygóra vezeti őket ahol egy újabb ilyen rejtélyes hajót találnak, na meg persze egy halom alient... A Társaság itt építi fel megfigyelő központjait, amiket zsoldosokkal védenek. Természetesen ahogy az lenni szokott egy incidens keretén belül, az Alienek betörnek a komplexumokba, ami miatt megjelenik a Gyarmati Tengerészgyalogság is és a Predatorok is épp ekkor tartják vadászatukat a bolygón...

A történet egybefüggő és kapcsolódik egymáshoz. A történések közben előfordul hogy össze is fut a játékos által irányított ember a játékos Predatorral.  Itt ott ugyan ugrál az időben, de ezeket
mindig kiírja a HUD a képernyőre.

Természetesen továbbra is választhatunk a három faj közül, de most végre nem egyszerű vezérelt pixelhalmazokat irányítunk, hanem karaktereket. Vegyük sorra az újdonságokkal együtt a karaktereket. Az Alien kampányban "a Harcos"-t irányíthatjuk, aki fajtársaitól eltérően nem csupán agresszív, hanem intelligens is. Őt irányítva, mi okozzuk a fentebb említett incidenst, mialatt az egyik
komplexumból igyekszünk visszaszökni a Kaptárba. Az Alien irányítása nagyrészt maradt az előző részből. Tudunk falra mászni és az ellenfél koponyájának elfogyasztásával vagy egyéb maradványainak szétkaszabolásával tölthetjük újra életünket. Lett azonban egy fontos újítás, ami nekem nagyon bejött, mégpedig hogy az Alien életciklus elején kezdjük a játékot, tehát arctámadóként kapjuk meg az irányítást. Ez azért ad egy pluszt az Alien amúgy nem valami ütős játékmenetéhez. Izgalmas, ahogy az arctámadóval egy olyan embert kell keresnünk, akit nem lőnek cafatokká a többiek. Ha sikerül és belerakjuk az emberiót, kikelünk, mint mellkasrobbantó és gyorsan táplálék után kell néznünk (csóri macskák). A Tengerészgyalogos küldetésekben Andrew Harrison (becenevén Frosty) bőrébe bújunk. Frostyt, csapatával azért küldik a bolygóra, hogy kiderítse mi történt azokkal az állomásokkal, amikkel megszakadt a kapcsolata a Társaságnak. Itt a fegyverek nagy része maradt, habár vannak újak is, de a két kedvenc új "eszközöm" a kis hordozható hackelő terminál, amivel mindenféle ajtót fogunk kinyitni és a játék vége felé használt Exosuit, ami a katonai változata a Bolygó Neve: Halál-ban látott rakodógépnek, azzal az eltéréssel, hogy itt nem villák vannak a jármű "kezén", hanem golyó és lángszóró valamint lézersugár és
rakétavető. A játékmenet még mindig félelmetes, bár érezhetően vesztett valamit a parafaktorból, de lehet hogy ez csak nehézségi szint kérdése. A közepe felé, mikor kitörünk a komplexumból, kicsit leül a történet, de ezt leszámítva engem végig lekötött Frosty kalandja.

A Predator pályákat egy magas rangú vadásszal visszük végig, akire a játékban csak "a Herceg"-ként hivatkoznak. Főszereplőnk klánja egy fajtársuk üzenetét követve érkezik a bolygóra, ahol később aztán Herceg szembesül egy emberrel (aki itt a zsoldosok tábornoka), akit egy 20 évvel ezelőtti vadászaton önhibájából életben hagyott, így most vadászunk nekilát hogy befejezze az akkor félbehagyott munkáját és visszaszerezze becsületét. Egy-két új fegyvertől eltekintve a játékmenet maradt ugyanaz, ami eddig. Eleinte embereket , majd ahogy haladunk előre Alieneket is alázhatunk. Komolyabb para csak az utolsó pályán ért engem, de egyébként teljes magabiztossággal nyomtam végig. A történet itt is csak a komplexumból való szökés (amit Frostynak köszönhetünk), ami kicsit kizökkent de ennek ellenére élvezhető ez is.

Kontra: Lehet én vagyok a béna, de a Predator diszk valahogy elvesztette dinamikáját. A játék vesztett kicsit az előző rész hangulatából, de így is hasonló szinten teljesít elődjével.

Összességében mondható tehát hogy a második AvP játék kijavította az előző rész hibáit (mentési rendszer, történet) ám kissé átalakította a hangulatot ha nem is maradéktalanul pozitívan.

2002-ben készült a játékhoz egy kiegészítő Primal Hunt alcímmel, ami nekem nem jött át.: A történet egy rejtélyes lelet körül forog, amit mind a predatorok mind az emberek megakarnak szerezni. Két idősíkot is felölel a sztori az egyik 500 évvel a másik pedig 5 héttel az alapjáték eseményei előtt játszódik. Pár ismerős karakter is visszaköszön. Az emberi kampányban is az AVP2-ből megismert zsoldost, Dunyát irányíthatjuk, a Predator oldalon egy Ősi Predatort, aki 500 évvel az incidens előtt lehibernálta magát és a Weyland Yutani ébreszti fel, Alien vonalon pedig nem mást irányíthatunk mint egy Predalient. Talán ez az utóbbi újítás ami érdekes lehet. Azt tudom hogy emberi kampányt sosem vittem végig mert valahol az elején meguntam mikor több tíz tojás volt előttem egy teremben és hiába álltam méterekkel az egyik ilyen előtt, az azonnal kinyílt. Ezzel nem is lenne gond, de ezeket az arctámadókat baromi nehéz megölni, így aztán eléggé eltudja venni az ember kedvét a játéktól, mikor 3-4 ilyen kis sunyi rohadék futkározik utánad, amiket még Smartgunnal sem találsz el, ráadásul egyből képesek kinyírni.

Valami történhetett a Fox háza tálján (lehet hogy  az akkoriban megjelent borzalmasan rossz AvP filmek miatt), mert nem jelent meg az újabb Avp játék csak a kiegészítőtől számolva összesen 8 év múlva.
Legközelebb 2010-ben vált a galaxis újra csatatérré...