„Már a falakon kívül járnak, de még nem menekültek meg. Amerika legkeresettebb bűnözői, Michael Scofield és bátyja, Lincoln Burrows előtt hatalmas feladat áll: egy csapat kőkemény és életveszélyes szökevényt kell biztonságos helyre juttatniuk. Nem csak az életükről van szó, de több millió dollár megszerzéséről is. Ám ezúttal nem mindenki ússza meg élve.”

A Prison Break első évada bebizonyította, hogy az egy cselekményszállal operáló sorozatoknak igenis van létjogosultsága a sorozatok világában és, hogy a karakter rétegeltsége, miszerint egy-egy ember nem csak velőéig gonosz vagy jó lehet, mennyit tud dobni egy ilyen egy szálas évadon. Ha megnézzük az utóbbi évek nagy kultstátuszba emelkedett sorozatok sikereit (Dexter, Breaking Bad, Sons of Anarchy) láthatjuk, hogy a Prison Break után milyen népszerűek lettek az antihősökkel foglalkozó tv műsorok.

Az első évad sikere után nem volt kérdés, hogy a következő szezonra is visszatérnek e a képernyőre. Immár a börtön érdekes, ám szürke falai közül kiszabadulva követhetjük az egymásért mindenre hajlandó testvérpár kálváriáját. Az évad két fő cselekmény körül forog. Az évad első fele nagyrészt a Charles Westmoreland által elrejtett milliók felkutatásáról szól. A karakterek szétszélednek az országban, hogy aztán mindenki más-más úton, módon, de egy helyen kössön ki. Miután az első nagy feladatot kipipálták szereplőink, újabb hatalmas fába vágják a fejszéjüket, újra menekülőre kell fogniuk, mert a hatóságok a nyomaikat nyaldossák. A szökevények utáni hajsza alatt egyre több dolog derül ki a titokzatos Cég nevű szervezetről is, akik a háttérből irányították a szálakat és ültették fel Lincolnt.

Elsőre bonyolultnak tűnhet az évad szerkezeti felépítése, de ez betudható annak, hogy a szinte egy helyszínen játszódó első évad után hirtelen elvész a klausztrofób jelleg így sokkal változatosabbak az epizódok.

Az évad egyik  pillére nem más, mint William Fichtner, vagyis az általa életre keltett Alexander Mahone. Az embervadászatot irányító FBI ügynök személyében megkapjuk a sorozat történetének  legkomolyabb főgonoszát. Nem csak a rendelkezésére álló eszközök és erőforrások révén okoz kellemetlenebb pillanatokat szökött rabjainknak, de intelligenciája és megfigyelő képessége Michaelével vetekszik és ez az, amiért igazán veszélyes lehet a Fox Riveri Nyolcasra.

A régi karakterekre se lehet panasz. Például Paul Kellerman karaktere olyan szép ívet kap, hogy az effélét mindig öröm látni egy sorozatban. Az ő személyiségfejlődése az egyik legszórakoztatóbb része az évadnak.

A Sarah hiába jutott az első évad végén kulcsszerephez, összességében nem sok vizet zavart. Ám  ebben a szezonban a karakterfejlődésre is hangsúlyt fektettek az alkotók és olyan helyzetbe kényszerítik bele Sarah-t, amivel sajnos látványosan nem tud mihez kezdeni az őt alakító színésznő, Sarah Wayne Callies. Az egyetlen dolog, amiért mégsem szidom a játékát, mint a bokrot, hogy tudom, hogy játszott ő már ennél sokkal rosszabbul is.. Walking.. khm.. Dead.

Sucre cselekményszála ugyanaz maradt, mint az előző évadban, csak a helyszín változik. Immár nem a börtönből, hanem nyilvános fülkékből hívogatja egykori menyasszonyát, mialatt gyanakodva pásztázza a környéket. Az évad végi cliffhangere viszont kifejezetten érdekesre sikeredett, bár sosem fogom megbocsátani az íróknak azt, hogy miattuk a Maricruz név az agyamba égett örökreee.

Vele ellentétben  ott van Zsebes. Az eddig elmebeteg állatnak tartott gyilkos most megcsillogtatja emberibb oldalát és megtudhatunk egy s mást arról, miként lett ő olyan, amilyen. Tényleg csak dicsérni tudom a figurát és az őt alakító Robert Kneppert, hisz ahhoz nem kevés tehetség kell, hogy ha pár pillanatra is, de a néző megsajnáljon egy sorozatgyilkos őrültet.

Brad Bellick, egykori fox riveri fegyőr is megkapja a maga történetét és talán nem mondok újat azzal, hogy sok rajongóval egyetemben minden egyes alkalommal ujjongva adtam egy hatalmas pacsit a levegőnek, amikor a hajdani korrupt smasszert különleges kegyetlenséggel szivatta meg a karmája.

A végére hagytam a főszereplőpárost, Michaelt és Lincolnt. Lincoln okoz itt-ott meglepetést, mint amikor kiderül, hogy ő sem esik kétségbe, ha olykor egy vert helyzetben tervet kell kovácsolnia valamilyen probléma megoldására. Michaelt pedig szép lassan felemészti az a sok rossz, amit bátyja megmentése érdekében tett.

Az évad befejezése, számomra minden idők egyik legdurvábbja, ami után elképzelésem sem volt hogy fűzik tovább a történetet az írók. Erre rátesz egy lapáttal az a tény is, hogy maga a sorozat két évadosra volt tervezve ezért kíváncsian vártam a folytatást.