2015. szeptember 08. 08:40 - Redfield

Fallout: Brotherhood of Steel (2004)

Harsh times call for harsh methods.

fallout-_brotherhood_of_steel_box.jpgA Fallout széria, a 2000-es évek közepe felé már végleg meghódította a PC-s rpg rajongótábort és mint a legtöbb sikeres játéknál, a Falloutnál is csak idő kérdése volt, mikor tör be a konzolok világába. Ez 2004-ben következett be a "Fallout: Brotherhood Of Steel" megjelenésével, ami PlayStation 2-reXbox 360-ra jelent meg.

A Fallout: Brotherhood Of Steel (továbbiakban BOS) nem összetévesztendő, előző cikkünkben kitárgyalt, azonos alcímű Fallout Tactics-szal. A két játék ég és föld egymáshoz képest. Előző cikkemben kitárgyaltam hogy a Tactics mennyire kezdte elhagyni a sorozat szerepjátékos gyökereit, ami a BOS-ra már hatványozottan igaz. de először beszéljünk a történetről:

Pár évvel a Fallout Tactics után és 30 évvel a Fallout 2 előtt járunk. A Mester halála után a megmaradt szupermutánsok szétszéledtek és ki menekül az emberek megtorlása elől ki pedig tovább terrorizálja azokat. A nyugati parti Acél Testvériségnek egy része Texas felé veszi az irányt egy expedíció keretein belül megalakítva a szervezet texasi különítményét. Ehhez tartozik az Újonc is, akit mi alakítunk. Első feladatként Carbon városába kell utaznunk, hogy kiderítsük, mi történt pontosan eltűnt bajtársainkkal. Természetesen a Pusztaságban semmi sem ilyen egyszerű, ugyanis a kérdezősködést megnehezíti, hogy Carbont épp ekkor dúlja fel egy fosztogatóbanda. Más választásunk nem lévén, előbb a kisvárost kell megmentenünk, eltűnt testvéreink megtalálásához. Küldetésünk alatt rengeteg kalandot élünk át. Találkozunk ghoulokkal, szupermutánsokkal, megjárunk egy titkos menedéket, de találkozunk az első rész legendás főhősével a Menedéklakóval is... 

A játék talán az egyik legrövidebb a sorozat történetében (mindössze három fejezetből ál), de ez még csak a jéghegy csúcsa. A kezdésnél is feltűnt hogy csak előre kialakított karakterek vannak a játéfallout-_brotherhood_of_steel_screenshot.jpgkban. az újonc szerepében lehetünk a törzsi származású, nagydarab Cyrussal, az utcán élő fiatal lánnyal, Nadiaval és a ghoul zsoldos Cainnel. A játék előre haladtával kapunk még további karaktereket, de ez persze nem kárpótol minden hasonló játék legkreatívabb részéért, a karakteralkotásért. A következő dolog ami szemöldökfelvonásra késztet egy Fallout rajongót, hogy a játék nem open world, ennek értelmében tehát le kell mondanunk a városok közötti mászkálásról és a pusztában való bolyongásról. Mondjuk nem is lenne értelme a teljesen lineáris játékmenet és a három helyszín mellett (fejezetenként egy-egy), amivel a program rendelkezik. Arról nem is beszélve ha új fejezetbe lépünk sosem látogathatunk vissza az előző fejezet színterére.

A fejlődési rendszer, ami az első két részben megszokottá vált és amit még a Tactics is meg tudott tartani, a BOS konkrétan lebutította és kidobta a kukába a 90%-át. minden szinten kapunk x pontot amit szétoszthatunk, növelve általánosan a sebzéseket, a gyógyítást, a páncélzatot stb.Nincsenek perkek sem jellemvonások se beszédkészség, s545169-589789_20040116_004.jpge lopás így nem kissé lehet az az ember érzése hogy egy erősen leegyszerűsített Falloutot kap. A tárgyleltár majdnem a megszokott nekem kissé Resident Evil-esnek tűnt, de lehet hogy csak a PS2 nosztalgia miatt. Viszont a megváltozott fejlődési rendszer a tárgylistába is belerondít, ugyanis nincs meghatározva se erőnk se teherbírásunk és ezért végtelen mennyiségű tárgy lehet a birtokunkban. Tök jó, mondhatnánk, de mikor nem jutok árushoz hogy eladjam a cuccokat igen hamar beletudok zavarodni a halom fegyver közötti turkálásba. Pedig nem kevés van belőlük pisztolyok puskák shotgunok nehézfegyverek, lézerfegyverek gránátok stb. Külön tetszettek a bekerült "home-made" fegyverek. Végre gondol valaki ilyenre is egy poszt-apokaliptikus játékban. Míg harcmodor az első és másodikban körökre osztott volt, a Tactics pedig az átívelést testesítette meg a választható, körökre osztott/valósidejű harcrendszerrel itt már csak az utóbbi van, amit nem is bánok, mert akkor kétszer hosszabb lett volna a játék.

A szinkronhangok terén is történtek változások. Ez az eddigi egyetlen rész, ahol nem Ron Perlman a narrátora az eseményeknek. Igaz helyette a hasonlóan tehetséges Tony Jayt választották, aki többek között a Fallout első részében is az egyik főellenfélnek, a szupermutánsok Hadnagyának adta a hangját. Mi sem bizonyítja jobban, mennyire jól illik a hangja egy mutánshoz, ennek a játéknak a főgonoszát Attist is ő szólítja meg. A "War. War never changes." sor is eltűnt Perlmannel együtt de Tony Jay minden érdeme mellett is szerintem ez a monológ nem illett volna az ő hangszínéhez. Jay-en kívül egy másik remek szinkronszínészt is felkértek aki Michael Bell. Igaz nem sok helyen hallani, de a Menedéklakónak tökéletes választás volt.

Egyébként nem véletlen hogy itt éljenzem a Jay-Bell párost: Egy másik játéksorozatban olyan tisztes lehidaló munkát végeztek együtt (Simon Tempelmannel kiegészülve) hogy a mai napig referenciának tartom a nevüket ha szinkronhangokról van szó...

Ami rossz volt még a játékban, hogy ugyan voltak mellékküldetések, de nem sok értelmüket láttam. Értem az olyan eseteknél, mikor a fejezet végén találok egy mellékküldetés tárgyat és már 8 labirintusszerű szint választ xbox-53799-21386877835.jpgel a várostól ahová vissza kell(ene) mennem emiatt. Persze gyorsutazásra nincs lehetőség így vághatnám át magam megint ezeken a területeken és a az újra termelődött ellenfeleken. Na persze... A másik: A legvége a játéknak. Éreztétek már filmen mikor a végső katarzist/leszámolást csűrik csavarják már annyira hogy az sem érdekel hogyha hirtelen a jelenet közepén bevágják a stáblistát csak vége legyen. A BOS meglépte ennek a játék változatát. Nem akarok spoilerezni, de mikor már azt hittem hogy megöltem a főellenfelet még vagy kétszer találkoztam vele ugyanabban a kontextusban ahogy kb 5 perccel előtte. Van olyan játék, ahol ezt jól megtudták lépni (pl.: Resident Evil) de itt nagyon nem ment. 

Az Interplay megpróbálta, de sajnos elhasalt. Se a vegyes kritikák se a bűn rossz eladások nem tettek jót a BOS-nak. Ugyan nekiálltak egy folytatásnak, de közbeszólt hogy mindezalatt az Interplay ellen megindult a csődeljárás és a cég lehúzta a rolót. Ez megölte a BOS 2-t, a kevés bevételt produkáló Tacticsnak a folytatását, de még a "Van Buren" project név alatt futó eredeti Fallout 3-at is...

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulvel.blog.hu/api/trackback/id/tr547767292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása