1998 Július 23.

"A raccooni különleges erők, a S.T.A.R.S. Bravo osztagát kivezénylik a város melletti erdőbe, hogy kivizsgálják a helyszínen nemrégiben történt furcsa gyilkosságokat. Úton a tetthely felé meghibásodik a csapat helikoptere és kényszerleszállást hajtanak végre. Az erdő mélyén, felfedeznek egy felborult katonai rabszállító dzsipet és vele együtt két tiszt megcsonkított hulláját. Minden jel arra utal, hogy általuk szállított rab megszökött, ezért a Bravo csapat szétszóródva ered a fegyenc  nyomába. Egyikük, az újonc Rebecca Chambers talál egy megállított vonatot az erdő közepén. A vagonokba belépve szörnyűséges zombiszerű lények keresztezik útját és megtalálja a szökött fegyencet, Billy Coent, akivel Rebecca kénytelen szövetségre lépni a túlélés érdekében. Ahogy felfedezik a vonatot és az erdő többi részét, úgy tudnak meg többet az Umbrella vállalat és a borzalmas T-vírus eredetéről és az elméről, aki mindezt létrehozta..."

Mellékszállal tele a padlás, remakelték is az első részt itt volt az ideje egy előzmény megkreálásának! Viccet félretéve már a '96-os Resident Evil fejlesztése alatt felötlött egy előzmény ötlete, nem  sokkal a Nintendo 64  mágneses lemezmeghajtójának a 64 DD-nek a megjelenése után. Mivel a 64DD eladásai a béka segge alatt voltak, a Capcomnál inkább a catridge alapú megvalósítás mellett döntöttek. A játékban használatos partnerváltó rendszert is ehhez alakították ki, mivel a catridge-es N64-ben kevés töltési időt engedhettek meg maguknak, szemben az optikai meghajtóval rendelkező konzolokkal, mint például a Playstation.

Ezt a részt már sokkal nehezebbre tervezték elődeinél (pl. kivették a tárgyládákat, így jól meg kell gondolnunk mit tartunk magunknál). 1999 elején elkészült a játék scriptje és 2000-re már játszható demót is prezentáltak az abban az évben esedékes Tokyo Game Shown. A visszajelzések alapján, a játék szellemében közelebb állt a feszültséggel teli első részhez, mint az akciódúsabb másodikhoz. Még 2000 júliusában várták a megjelenést, ám a fejlesztés lelassult, miután a játék mérte meghaladta a catridge kapacitását.
A szabad memóriákért való nehéz küzdelmet végül a Nintendo új konzolja szakította meg: a Gamecube. a koncepció és a sztori nagy részét átemelték, a játék többi részét pedig a  zérór nulláról kezdték. A végleges verziót így nem is egyedül fejlesztette a Capcom, hanem a Tose-al kiegészülve, akiktől már kaptunk korábban egy Resident Evilt Survivort, ami ugyan nem volt a legjobb minőségű, de legalább nem ismeretlenek a játék világában. A konzolváltás miatt elhalasztották a megjelenést, mivel volt még bőven mit csinálni még a játékon. A környezet kinézete sokkal impozánsabb, fejlettebb szebb. Igazi korának megfelelő grafikája van. A megnövekedett memóriának köszönhetően, több CGI videó került a játékba, a forgatókönyvíró, Noburu Sugimura eszközölt néhány módosítást a történeten, de mind Rebecca, mind Billy kinézete megváltozott. Még volt egy köre a programozóknak, hogy működésre bírják a partnerváltó rendszert, de végül 2002 augusztusában már kiadtak egy demót az új verzióból és novemberben  már meg is jelent a teljes játék kizárólag Gamecubera. Természetesen, később ez is megkapta a maga Wii átiratát, majd a 2015-ös Resident Evil HD Remastered sikere után, egy évvel később megjelent a Resident Evil 0 HD Remastered modernebb konzolokra és PC-re.

A játék, többnyire az első rész atmoszféráját használja, aki nyílván nem meglepő, hiszen történetileg és helyszínileg is ahhoz köthető. Akárcsak a Resident Evil remakeben, itt retconoltak néhány dolgot a sztoriban, de így legalább jobban illeszkedik bele a fősorozat későbbi részeibe. Persze nem kell nagy jellem és karakter fejlődést várni, mert ez nem az a játék, de attól még simán jó, ha nem vesszük vérkomolyan a sztorit.

A program magán hord minden jellegzetességet, amit a Resident Evil-ek magán viselnek. Izolált környezet, temérdek zombi és egyéb elborult japán elméből kipattant amorf förmedvény, kevés lőszer stb.

Két újítással is találkozunk a játék során. Először is nem vagyunk egyedül! Az első részből már ismert Rebbecca Chambers, kísérőként megkapjuk az irányítást, a szökött fegyenc, ex-katona, Billy Coen felett is. Mindkettejüknek megvannak a maga egyedi tulajdonságai, ezért  néhol más a játékmenet a két karakternél. A már fentebb említett partnercserélő rendszernek köszönhetően, egy gombnyomással válthatunk a két karakter közül és míg az egyiket mi irányítjuk, a másikat a mesterséges intelligencia kezeli. Bizonyos helyzetekben a páros elszakad egymástól, ilyenkor pedig nekünk kell külön-külön váltogatva felfedezni velük az adott területet. A legjobb ezekben a szituációkban, hogy remek fejtörők sülnek ki belőlük, bár igazából, az egész játék ezekre a páros rejtvényekre van kihegyezve, úgyhogy egy pacsi a Capcomnak ezért az új megközelítésű fejtörőkért.

Második újdonságként a tárgyhasználatot reformálták meg. Kikerültek a játékból a dobozok, ahova eddig bőszen pakolászhattuk motyóinkat, helyette szabadon eldobálhatunk cuccaink az inventoryból a játéktér bármely szegletébe és térkép jelzi eldobott tárgyaink helyzetét. Ez először jó dolognak tűnt, de mikor már harmadjára futottam vissza a játék vége felé az egyik kezdeti helyszínre... ott már lassan elgurult a gyógyszerem. A Remakeből megismert közelharci tárgyakat hiányoltam. Tudom egyszerre folyt a fejlesztés és nyilván nem volt idejük belepasszírozni, de az előbbi után végigjátszva valahogy még is hiányzott nekem. Másik negatívum, az előző játékok túlzott majmolása. Felüdülés volt például a vonatos rész, dehogy újra egy kastélyban kötünk ki, a bazinagy előtérrel, meg a többi hasonlósággal az már kicsit pofátlanság, pedig én még azt is elnézem, hogy a Resident Evil 2-ben is kastélyt csináltak a rendőrőrsből is.... Hamár itt tartunk, Rebeccáékkal megfordulunk egy elhagyatott gyárépületben, ami egy az egyben a RE2-ből lett áthúzva. Sajnos nem találtam nyomát, hogy ez ugyan az az épület e, de ha nem, akkor elég egysíkú építészei lehetnek az Umbrella Vállalatnak...

A látványvilága a játéknak szinte, megegyezik az ugyanebben az évben kiadott Resident Evil Remakével, nekem ugyan kevésbé hatott életűnek ahhoz képest, de a maga korában a szebb játékok közt tartanám számon Rebbeccaék kalandját. Ugyan nem egy innovatív programról beszélünk és a legtöbb megmozdulását már más Resident Evilekben láthattuk már, megér egy próbát. Akik nem ismerik még a sorozatot azoknak tartogathat újdonságot, a régi motorosok pedig újra átélhetnek egy igazi Resident Evil élményt...