1998 Szeptember 28 - Október 1

A T-Vírus pokoli sebességgel szedi az áldozatait Raccoon City utcáin. Az Umbrella Vállalat gyorsan közbelép és útnak indítja a Falkának becézett Delta Csapatot. A feladatuk egyszerű: megsemmisíteni a nyomokat, amik a vállalatot a katasztrófához kötik és biztosítani, hogy egyetlen potenciális szemtanú se hagyja el élve a várost.

Vannak olyan játékok, amiknek nem szabadott volna elkészülniük. Minden nagyobb múltra visszatekintő sorozatban vagy egy-két játék, aminél elkapja az embert az "Ezt most minek kellett" érzés. Az Operation: Raccoon City-nek nem ilyennek kellene lennie, de ne szaladjunk ennyire előre...

A játék ötlete már a Lost Planet 2 fejlesztése alatt felmerült. 2010 novemberében pedig fereppentek a pletykák, hogy a Slant Six Games nevű fejlesztőbrigád egy "Resident Evil: Raccoon City" nevű játékon dolgozik. A pletyka megerősítést nyert 2011 márciusában egy producertől.

Pusztán egyjátékos módban játszottam a programmal, holott a maga a játék kifejezetten koop módra van kitalálva és ez solo módban meg is látszik. Kezdésnek kiválaszthatjuk az osztagunk tagjait, köztük saját magunk karakterét. A csapat minden tagja valójában egy kasztot személyesít meg. Itt van Vector, a csapat felderítője, akit különleges álcázó berendezése segíti, amivel észrevétlenül az ellenséges vonalak mögé tud lopakodni, Lupo, az osztag vezetője, aki különféle harcászati és fegyveres képességekkel bír, Spectre az orosz veterán mesterlövész, Bertha, az orvos, aki a legreménytelenebb helyzetet is képes megmenteni egy gyógysparyvel, végül pedig Four Eyes, a tudós, aki képes átprogramozni a szörnyeket, amik az életünkre törnek.

Van néhány jó megmozdulása a játéknak. Ezek közé tartozik a megfertőződés lehetősége. Az Outbreak óta senki sem próbálkozott még hasonlóval sem (és itt másképp is működik). Az egész lényege, hogy a zombik harapásától és az egyéb bioorganikus szörnyek támadásától megfertőződhetünk mi is a T-Vírussal. Ennek következményeként életerőnk folyamatosan csökken és ezzel együtt a látásunk is egyre zavartabb lesz. Ha nem találunk időben a pályán elszórt, vagy az ellenfelek által hátrahagyott antivírust, akkor karakterünk meghal, majd zombiként csapattársainkra támad. Ez ugyanúgy igaz osztagunk többi tagjára is, így ne habozzunk segíteni nekik, ha megfertőződtek.

Nem pusztán zombik és bioorganikusok lesznek ellenségeink. Mivel az Egyesült Államok Különleges Alakulata is tudni szeretné mi folyik Raccoon Cityben, velük is össze kell számtalanszor csapnunk. A harcokhoz fedezék-rendszert használhatunk, ami meglehetősen gagyira sikerült. Semmi értelme a fedezéknek, ha egyszerűen egyik pillanatról a másikra ott terem a seggedbe nyolc zombi. Akkor aztán jön az esztelen futás a fedezékből és az ellenfél általi szitává lyuggatás.

A játék dinamikáját csökkenti, hogy a mozgás egyszerűen darabos. Lehet, csak én vagyok béna, de egy 2012-es játéknak ne legyenek ennyire statikus modellei. Ha ez nem lenne elég, a célzással is lesz még bajunk, mert a fegyverek lézerirányzéka nincs teljesen összehangolva a játék "rendes" célkeresztjével, ami a megnyugtató mennyiségnél kissé több mellé lövést eredményez.

De semmi gond! Hisz csapattársaink segítenek a bajban... Nem? Nos, nem... olyannyira retaldált a mesterséges intelligencia, hogy segítségre ne számítsunk tőlük. Vicces, mert ugyanezt mondtam a The Darkside Chronicles-nél is és az inkább a koop élményre van kihegyezve, de itt mégis jobban kiidegel az MI kérdése az egyjátékos módban.

Később a játékhoz megjelent egy DLC, amiben játszhatunk újabb hét küldetéssel, ezúttal a Különleges Erők szemszögéből átélve a katasztrófát. Minden, már fentebb említett Umbrellás kaszt megfelelője megtalálható itt is. Az egyjátékos kampány talán élvezhetőbbre sikerült az alapjátékénál, de mivel a játékot nem tudjuk a checkpointokon kívül menteni, így kénytelenek vagyunk egy-egy küldetést együltő helyünkben végig játszani.

A történetben is sok változást eszközöl a játék. Többnyire azért beilleszthető a többi játék történetébe, de pl. a játék bizonyos részén magát Leon Kennedyt kell üldözőbe vennünk, amire én nem nagyon emlékszem a Resident Evil 2-ből. Sőt, a végén, egy kritikus ponton két befejezés közül választhatunk!

A játék fogadtatása elég vegyesre sikeredett. Volt, aki a többjátékos részt emelte ki, mint pozitívumot, de az összkép még így sem festett rózsás képet. Talán ez, talán a történetbeli változtatások miatt, de a játék nem tartozik a játék hivatalos univerzumába. Volt már ilyen a Gaiden esetében.

Ahogy említettem vannak olyan játékok, amiknek sosem kellett volna elkészülniük. Azonban az Operation: Raccoon Citynek ugyan lehetne létjogosultsága, de a design-beli hiányosságok és az igénytelenség a földbe tiporja a játék bármely jó próbálkozását. A jószándék meg volt, de csak a sorozat egyik legutáltabb darabját sikerült összehozni.