"A galaxisban dúló háború alatt szokatlan egyének verődnek össze, hogy egy képtelennek tűnő küldetés keretében ellopják a Birodalom pusztító fegyverének, a Halálcsillagnak a tervrajzait. A Star Wars-univerzum eme kulcsmomentuma hétköznapi  embereket hoz össze, akik nem mindennapi tetteket hajtanak végre, s közben részeseivé válnak valaminek, ami messze túlmutat rajtuk."

Először is egy vallomással kell kezdenem: Dacára annak, mennyire tetszett az Ébredő Erő, második újranézésnél már lecsendesedett a bennem lévő fanboy és érezni kezdtem, hogy kevés dolog teszi élvezhetővé a filmet. Harmadjára pedig ráeszméltem, hogy az Új Reményen felkapaszkodni próbáló hetedik rész, Han Solo és Cewbacca jelenetei nélkül épp hogy csak kilátszik az előzmény trilógia mögül. Miután szép lassan kiábrándultam a hetedik részből, meg is érkezett a Zsivány Egyes hypeja, ami valahogy az első trailernél elveszített engem. Szinte biztos voltam benne, hogy mostantól a Disney neki áll kifosni magából az igénytelenebbnél igénytelenebb Star Wars filmeket, tojva a minőségre. 0 elvárással ültem be a moziba és elégedetten távoztam, miközben mindenkinek a fülébe kiabáltam, hogy: Aaaaztaa kurvaaaa!

Mondjuk már csak az SW idővonalán való elhelyezés miatt is nehéz lett volna elhibázni a filmet. A Star Warst említve mindannyiunknak a Halálcsillag, az X-szárnyúak és az életképtelen rohamosztagosok jutnak eszünkbe és véletlenül sem Jar Jar vagy a MidiClorianok. Ezért is külön öröm, hogy újra kapunk egy a birodalom korában játszódó filmet a '83-as Jedi Visszatér óta először.

Ebből két dolog is következik: az egyik, (hogyhogynem) a Birodalom masszív jelenléte a galaxisban. Sok helyen olvastam mennyire átjön a Birodalom féle diktatúra, de ez nálam valahogy kimaradt. Néha itt-ott halványan felrémlik egy elnyomó rezsim képe, de mégsem azt kaptam, amit elvártam. A másik dolog ami a birodalom-érában jellemző a jedik jelenléte, pontosabban annak hiánya, hisz mit tudunk erről az időszakról jedi téren? A Sithek bosszúját követően két jedi maradt életben, az egyik a Dagobah mocsárvidékén élő Yoda, a másik pedig a Tatoinon tartózkodó Obi-Wan és ennyi. Mivel ők nem tűnnek fel a történetben, a filmben nincsenek jedik. Az Erőről is viszonylag kevés szó esik, de nem hagyják elfelejteni. A Republic Commando óta vágytam egy olyan a Star Wars történetre, ami megmutatja, hogy a jedik és a sithek nélkül is megállja a helyét az univerzum és ez nálam betalált. Természetesen, mivel a Birodalomról van szó, megjelenik mindenki kedvenc Vadere is. Igaz keveset szerepel, de akkor megtudjuk miért félik még a birodalmiak is Vader erejét.

A karakterek, talán a legjobban árnyalt szereplők ebben a filmben az összes közül. Kapunk seggfej, "a cél szentesíti az eszközt" elvet valló lázadót, jó útra tért birodalmi pilótát (sajnos ő jobb hátteret is kaphatott volna) is, de talán az is tudatos döntés volt, hogy a csapat egyetlen droidja is egy átprogramozott birodalmi robot modell. Tisztában vagyok vele, hogy a Star Wars univezumban a droidok leginkább csak humor forrásként vannak jelen, de amit K2SO alkot a Zsivány Egyesben arra szavak nincsenek. Messzemenően ő a legviccesebb droid, akit a messzi messzi galaxisban eddig láttam. A karakterekhez tartozó színészek nem rosszak, de semmi kiemelkedőt nem nyújtanak. de ez betudható annak, hogy hétköznapi embereket formálnak meg. Talán a főgenya figurája volt a leghitelesebb. Őt elég hamar megutáltam.

Látványban még mindig verhetetlen a Industrial Light and Magic csapata, és jó látni, hogy a hetedik résszel visszatértek a "nem minden csak CGI" ars poeticához. Kellően sok robbanást és harcot látunk majd, legyen szó, akár harci gépezetek csatáiról, vagy a gyalogos küzdelmekről. Az utolsó csatajelenet muszáj megdicsérnem, annyira rendben volt, mintha egy háborús filmet néztem volna. A befejezés, pedig az egyik kedvencem a Star Wars filmek közül.

Szerintem a Zsivány Egyes egy remek kezdés a különálló Star Wars filmekhez. Ha így folytatja a Disney, abból nagy baj nem lehet.